Idén úgy gondoltuk, Ljubljanában adventezünk, csakhogy mivel a vonat nem a legkellemesebb időben közlekedik, főleg visszafelé, ezért úgy döntöttünk, beiktatjuk Zágrábot is (erről a következő posztban írunk). Odafelé tehát a Budapestről reggel 7 órási Flixbust választottuk, amivel fél 2-re értünk a szlovén fővárosba, egy éjszaka ott alvás, majd másnap reggel szintén Flixbusszal át Zágrábba, onnan pedig a MÁV oldalán foglalható 16:50-es vonattal irány vissza Budapest. Utóbbinál kifoghatunk kedvező árú Sparscheine (9 eurós) jegyeket – de ugyanez igaz a Flixbus járataira is: ha időben foglalunk, olcsóbban kaphatjuk meg a jegyet.
Ljubljana
Amit először is kiemelnénk, azok a ljubljanai karácsonyi fények. Ennél szebben kivilágított várost még nem láttunk! Ráadásul az egészet “kozmikusan” alakították ki: láthatunk csillagokat, hullócsillagokat, bolygókat. Egyszóval tényleg gyönyörű, varázslatos!
Sajnos igencsak esős időt fogtunk ki, szó szerint annyira szakadt az eső, hogy a cipőnk beázott, de még a kabátunk is átázott annak ellenére, hogy vittünk esernyőt. Valószínűleg szintén emiatt sok stand be is zárt (vagy ki sem nyitott – ezt nem tudjuk). A Visit Ljubljana oldala szerint kintornások is lettek volna, de így őket sem láttuk. A főtéren azonban nyitva volt minden bódé, meg a folyó mentén is jó néhány, így azért volt mit néznünk. Valamint a Kongresni téren a jégpálya is üzemelt.
A standok többségében étel-, italárusok + néhány kütyüs, sapkás, édességes, de messze nem olyan mértékben, mint bármely más városban. Persze, lehet, ha minden stand nyitva lett volna, egészen máshogy állt volna ez az arány.
A forralt bor itt egész jó, de ezen kívül találunk különlegességeket is: bombardino, mézpálinka, méz brandy (ezek mindegyikét a lent látható képen a kisebb kiszerelésű pohárban mérik) – természetesen mind melegen. Érdemes őket kipróbálni, mert igen finomak. Ezen kívül még két helyi levest is ettünk: a jotát, ami egy savanyú káposzta alapú, sonkával, babbal gazdagított leves, a másik a ricet, ami gerslis, kolbászos babos. Mindkettőt kenyérrel tálalják.
Elméletileg indult volna sétahajó járat is, de valószínűleg szintén az időjárás miatt ez is kimaradt, pedig elcaplattunk az indulási pontjáig, de üresen állt. A hajó félig-meddig fedett lett volna, így az eső miatt annyira nem aggódtunk – a hajósok úgy látszik, igen. Pedig a folyó menti éttermek, bárok előtt tömegek ültek – úgy tűnt, az ottaniakat nem zavarja a zuhogó eső és hogy az utcák lassan maguk is kisebb folyókká avanzsálnak.
Az eső elől bemenekültünk az Illúziók Múzeumába (Museum od Illusion / Muzej Iluzij), ahol megtévesztő dolgokat próbálhatunk ki. Bár a kiállítást két emeleten rendezték be, ne számítsunk túl sok dologra, de mindenképpen szórakoztató. (Ilyen múzeum több városban is található, mint pl. Bécsben vagy Zágrábban.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: